Blog - Parfümleckék 5. rész. Állati pézsmák

16feb

Publikálta: Zsófia Pintér

Parfümleckék 5. rész. Állati pézsmák

Parfümleckék 5. rész. Állati pézsmák

Az illatszergyártás növényi, állati és szintetikus pézsmával rögzíti az illatokat, az ipari parfümgyártás a szintetikus pézsmával, több niche parfüm manufaktúra használ a növényi pézsmát, pl. pézsmamályva (hibiscus abelmoschus), és nagyon kevés az állati pézsmát.

Állati pézsma

Ma a világ legdrágább illat alapanyaga a muszkon lenne, ha legális lenne! Megnevezése a szanszkrit ’here’ jelentésű muṣká szóból származik. Pézsmaszarvas: nevüket a felnőtt hímek (váladékáról pézsmamirigynek nevezett) prosztatájában termelt pézsmáról kapták. Ez az ivarszerv és a köldök között elhelyezkedő pézsmazacskóban gyűlik össze, és főleg a párkeresésben van szerepe (a hím szarvas évente mindössze 150 grammot termel belőle). A parfümiparban leggyakrabban a Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) váladékát használják, de a többiből közel-keleten 400 féle gyógyszer és táplálék kiegészítő készül.

Pézsmaszarvas

Régen széles területen elterjedt volt, ma már csak Kína egyes területein él. Japánban és Franciaországban forgalmazható, amúgy már tiltott áru a nemzetközi kereskedelemben.

Egyes tudósok szerint az emberi feromon, a tesztoszteron illatára hasonlít, ezért embereknél is vágyfokozó hatású.

A Pézsmaszarvasfélék (Moschidae) mind a hét alfaja a veszélyeztetett, egy már véglegesen kihalt, vadászata szigorúan tilos, ára miatt eléggé kizárt hogy találkozunk vele, de Kínából akkor sem rendelünk illat alapanyagot, semmilyent, mert mint mindent ezt is hamisítják, és ki tudja mit tesznek bele?! Ráadásul ezt a bizonyos hamisítást már gyaníthatóan több száz éve végzik, így igen jó gyakorlatuk van benne. Félénk és óvatos kis termetű állatkáról van szó, ez lehet az ok hogy még nem halt ki, mert másképpen nem arra találták ki hogy képes legyen védekezni az ember ellen, hisz mindig ugyanazokat az ösvényeket járja be, ettől pedig igen könnyű zsákmánnyá válik. Egy befogott példányt Indiában családhoz került, könnyen megszelídíthető, és barátságos viselkedése megszerettette a gyerekkel, de még a kutyával is megtalálta a „hangot”. Nem így a cibet, őt már sokkal nehezebb megszelídíteni.

A cibet (Viverra civeta) és a castoreum (Castor faber) engedélyezett kereskedelmi áru, és kapható is, még ha nem is túl sok helyen. A forráskövethetés elvárás, tenyésztők vannak Olaszországban és Kanadában, általában ezek elérhetők Európában, de világszerte vannak farmok, például Thaiföldön is. Az állatokat nem ölik meg az illatanyag kinyeréséhez, komoly standard alapján működnek. Cibetből a legnagyobb mennyiséget Etiópiában állítják elő, leginkább ez kerül Európába és az USA-ba. Aztán vannak invazív fajok, mint a pézsmapocok, ami nálunk nagy károkat okoz, még a bundája miatt telepítették be, majd a vállalkozások megszűnte után szabadon engedték az állatokat, évtizedek óta próbáljuk kiirtani, de úgy tűnik előbb fognak eltűnni el a védett fajok, a folyami ráknak már annyi, felzabálták, már bocs de így van.. könnyű a természet rendjét felborítani, annál nehezebb rendbe hozni. Az invazív fajokra világszerte kilövési engedély van, ennek ellenére nem tudok róla hogy a belőlük illatanyagot vonnának ki, pedig akkor még lenne értelme szerencsétlen állatok pusztításnak. Mindenesetre az ember a legkártékonyabb faj a földön, pusztításában semmi rációt sem találni, akármerre forduljon is csak kárt tud okozni mérhetetlen gőgjében.

Civet

Állati alapanyagból nagyon keveset használunk, minimális elégséges belőlük, ebből adódóan nem túl drága felhasználni, különösen igaz ez a cibetre, ez olyan érzéki, légy púderes, krémes jegy amit szintetikus formában nem igazán lehet összehozni. Castroleum inkább fás-bőrös jegy, de hozzájárul az erotikus, fűszeres, pézsmás jegyzethez a parfümökben, valamint biztosítja a rögzítést éppúgy mint a többi állati jegy.

és csak hogy csavarjunk egyet a dolgon, elérhető belőle nem csak szintetikus hanem botanikai alapon újragondolt változat is. Ha igazán bőrös karaktert akarunk kicsiholni parfümünkből ez utóbbi jót tesz kompozíciónknak, már ha elfogadjuk hogy bár természetes összetevők az ember keze jócskán benne van.

A civeton az egyik legrégebben ismert feromon, egy pézsmaillatú parfümkomponens, melyet korábban a cibetmacskafélék afrikai fajából, az Afrikai cibet farka alatti pézsmamirigyből nyertek, ma már pálmaolajból is előállítható.

A hódpézsma, vagy castoreum egy pézsmaillatú anyag, melyet a hód végbél és ivarnyílása közt elhelyezkedő mirigyek választanak ki szintén. Kissé drágább anyag, amit a parfüm és cigarettaipar hasznosít leginkább, de néha élelmiszeripari előfordulása is akad. (Csak megjegyzem, hogy mindenütt az Afrikai cibetmacskát írják, pedig én úgy tudom hogy elsősorban a feldolgozás minőségétől függ hogy melyik alfajból nyerhető a legjobb illatkomponens.)

Kasztoreum

Az ámbra az ámbráscet gyomorváladéka, ambergris – a világ legdrágább alapanyaga, és szintén engedélyezett - van ahol a bálnákat (és delfineket) valóban megölik, de nem a parfümök miatt, az illatos anyagot maguktól öklendezik fel ezek az állatok, és ezt nem sűrűn teszik, hogy mi lehet a forrása arról megoszlanak a nézetek, legtöbben a csőrös tintahal emészthetetlen elemeire gyanakodnak, mert ennek van ámbra tartalma. Vadászatuk azért érdektelen ilyen szempontból, mert egyáltalán nincs minden állatban belőle és végképpen nincs mindig, viszont az óceánok állatvilága ma már nagyrészt veszélyeztetett, ez érinti a nagy ámbráscetet Physeter macrocephalusa és a törpe ámbráscetet Kogia simus is.

Nagy értékű fixáló, kis mennyiségben használják, úgymond felemel, és csillogó hatást gyakorol az egész kompozícióra. Édes és száraz, fa, moha, és borostyán az erősebb jegyek és csak egy kis állati aromát tartalmaz. Gyakran a tenger és ősi tengeri élőlények illatához hasonlítják.

Néhány éve egy házaspár a privát tengerpartján Ausztráliában ráakadt egy nagyobb darabra (kb. 10 kilósak „szoktak” lenni), de ilyen jó ha 50 évente megtörténik egyszer. J Végül árverést szerveztek, nem tudom mennyiért kelt el, de versengtek érte és a házaspárból nyilván milliárdos lett a föld minden pénznemében értve.

Utolsóként pedig jöjjön az az illatanyag ami valóban ürülékből származik – mert ugye már látjuk hogy a fentieknek sem a spermához sem a ürülékhez nincsen semmi köze, hisz ivarmirigy váladékból és gyomorváladékból keletkezik, de ezen utolsó a Hyraceum - a fokföldi szirtiborz (Procavia capensis) - Cape hyrax, Rock Hyrax - megkövesedett ürülékanyaga, az úgynevezett „Afrikai kő” vagy még inkább „Afrika köve”. Hosszú idő alatt megkeményedik, majd viszonylag steril kőszerű anyaggá válik, és rendkívül összetett illatot áraszt, amely egyesíti a pézsma, castoreum, civet, dohány és Agarwood jegyzeteit. Ez a legkeresettebb anyag a hagyományos dél-afrikai gyógyászatban és illatszerekben.

Rock Hyrax

Egyesek szerint inkább vizelet mint széklet, mert vizeletük nem olyan folyadék mint más emlősöknek, hanem inkább telt, sűrű, zselé szerű anyag, a hyraxok mindig ugyanazon a helyre járnak, főleg barlangokba. Ha rátalálunk egy újabb lelőhelyre az többnyire nagyon régi és egy egész hyrax kolónia építtette fel, a fotón lévő nagy halom Hyraceum csak több ezer év alatt képződik. A zselés vizelet elsőként kiszáradt majd idővel megkövesedett.

Hyraceum

Érdekesség hogy a szirtiborz legközelebbi élő rokona az elefánt, az előpatások (Paenugulata) az emlősök közé tartozó Afrotheria öregrend egy csoportja. Az Afrotheria (szó szerint „afrikai állatok”) az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje. A csoport ma is élő képviselői az ormányosok, a tengeritehenek, és a szirtiborz-alakúak rendjei. Az szirtiborz-alakúak (Hyracoidea) rendjébe egyetlen ma élő család, a szirtiborzfélék családja (Procaviidae) tartozik. A fokföldi szirtiborz előfordul a szub-szaharai Afrikában, kivéve a Kongó-medencét és Madagaszkárt. Nagyobb hosszabb szőrű alfaja él Kenya hegységeiben, Algéria déli részén, Líbiában, a Közel-Keleten, élnek populációi Izraelben, Libanonban, Jordániában, és az Arab-félszigeten.

Elérhető illatkomponensről van szó, ezért is fejtettem ki bővebben, mert ha minden az állati testből nyert alapanyagot elutasítunk is, ez az illatanyag legalább sem szenvedést sem rabságot nem okoz nekik, és a botanikai pézsmánál jóval kevesebb kell belőle, de persze esetében meg azzal a tudattal kell megküzdenünk, hogy végül is ürülékanyagról van szó. De legalábbis egyszer ezen a világon az ember szedi fel a szemetet más fajok után és még hasznosítja is. J Éppen ezért én támogatom a felhasználást: https://hermitageoils.com/product/hyraceum-at-10-in-ethanol-africa-stone/

„Hyraceum 10% etanol tinktúra egy összetett animális csoda, egy koktél a pézsma, a kambodzsai Oudh, cibet, szirtiborz, öreg fák, szárított dohánylevelek, széna és kasztoreum illatából. Ez az anyag jó fixáló értékkel rendelkezik és hasznos alkotó a dohányos akkordokhoz, a férfias chypre és a tengeri jegyekhez, vetiver akkordhoz, pézsma akkordhoz és bőrös bázisokhoz, ugyanakkor hasznos a fehér virágos jegyek élettartalmának növelésére is.”

A hyraceum tökéletes a "piszkos" jegyzethez parfümökbe melyek túl édes vagy túl friss hatásúak.

Hyraceum

Mindezek az állati illatanyagok valójában feromonok, és bár az összes állat használja a feromont a reprodukció folyamatában, közülük nagyon kevésnek tulajdonítható olyan ivarmirigy mint a cibetnek, kasztoreumnak van, amely termel nagyobb mennyiséget és távozik tiszta formában a szervezetből. A legtöbb állat, beleértve az embert is, kiüríti a feromonokat együtt az izzadsággal, vizelettel és széklettel. Hyraceumnak biztosan van affinitása az emberi lényekre, mint ezt gyógyászati célú felhasználására is mutatja. Sőt mi genetikailag kondicionáltan reagálunk az ilyen típusú illatokra, a feromonok a különböző fajoknál nem olyan sokban különböznek egymástól, még a rovaroké és az emlősöké sem.

Végezetül: az ember felelőssége tagadhatatlan, de mint látható manapság már nem éppen a parfümök miatt halnak ki állatfajok, a pézsmaszarvas itt kivételt jelent, de ez a kínai, vagy inkább az egész távol-keleti felső tízezer játéka, és ebben nekünk nincs beleszólásunk. Kínával kapcsolatban még a tibeti és az ujgur emberek sorsát sem tudunk befolyásolni a távolból, miért gondoljuk hogy a kis állatok esetén más lenne a helyzet? Amúgy védelem alatt állnak, de ez a feketepiacot nem igen érdekli. Nyilván a büntetési tételek nem olyan nagyok hogy komoly visszatartó erőt jelentsen, másrészt olyan értéke van a szerencsétlen állatokból kinyert alapanyagnak, hogy a szegényebb néprétegek számára manna lenne mindenütt a világon, így talán nem is érdemes újjal mutogatni senkire, bárhol élnének véres gyilkolásnak lennének kitéve. Mert egyébként mint írtam nem kellene megölni az állatot, de persze mivel védett elvileg nem lehet hozzányúlni, így azt sem magyarázza el a levadászóknak senki hogyan nem kellene megölni az illatanyag kinyeréséhez. Talán itt lenne az állatvédőknek lehetősége cselekedni, de mondom Kína túl nagy és túl nehézkes ország, ott semmi sem ilyen egyszerű, és ez mégiscsak a felső tízezer hatáskörébe tartozik, nem hiszem hogy biztonságos vállalkozás lenne.

Privát véleményként: úgy érzem nagyon is lényeges az ember felelőssége, mert az egyetlen faj ezen a bolygón amely végig tudja gondolni egyáltalán hogy vannak többiek akikre vigyázni kellene! Ma különösen divat az emberi kultúra fejlődését lineáris módon szemlélni, rendben elfogadom, de az irányt épp ellenkezőnek gondolom, nem fejlődtünk mi sehová, az elmúlt öt évezredben biztosan nem, csak visszafelé, földünk szempontjából ez tagadhatatlan tény. Ez idő alatt minimum lefeleztük a mellettünk élő állat és növényfajokat, a maradék újabb fele pedig veszélyeztetett, ezek vagyunk mi emberek a nagy kultúránkkal. Elszeparálódtunk az élő biodiverzitás csodájától, már nem vagyunk természeti lények, technokrata lényekké váltunk, a szerencsétlen pézsmaszarvas sem állat már előttünk, egyszerűen csak pénzt jelent, valahogy így megy tönkre minden körülöttünk. A pénz pedig időtlen lett, felette áll életnek-halálnak, mindennek, felettünk is úr, mi már csak eszközök vagyunk a kezében. Kultúránk semmi másról nem szól csak a mértéktelen fogyasztásról, ezt nevezzük mi gazdasági növekedésnek, a Villanykörte-elmélet nem mese, mint az sem hogy a világon megtermelt minden érték kevesebb mint 1% kezében összpontosul. Hatalmas konszerneken keresztül irányítanak, melyek a társadalom egészét behálózzák, és ezek a folyamatok követhetők, de kevesen vesznek tudomást róla. Mert azzal szembenézni hogy farmereink konténerben élő napi 16 órát dolgozó indiai gyerekek munkája nagyon nehéz, tudom. De ezen gyerekek átlagéletkora még a 12 évet sem éri el, sokakat 6 évesen adnak el a szüleik hogy a többinek enni tudjanak adni, a felnőttkort pedig alig élik meg. Aki sokat utazott az sokat is látott, és ha van szeme azt is látta ami a felszín alatt van, a szenvedést, a fájdalmat és a megalázottságot. Így bánunk mi emberek egymással, hát akkor mit várunk az állatokhoz való viszonyunktól?!

Hogy oldjam a borús szavakat lehetőségünk mindig van, paradoxon de éppen abban hogy egyszerű fogyasztógépként kezelnek bennünket, ez ugyanis azzal jár hogy kell nekik a pénzünk, kellenek a szorgos hangyák, de ha itt belép a tudatosság, akkor megértjük hogy ezzel döntéshelyzetbe is kerültünk, mert mi döntjük el mire adunk ki, mennyit és hogyan. Jóval nagyobb eszköz van a kezünkben mint sejtenénk. Legalább az élelmiszereket próbáljuk lokálisan beszerezni, így nincs szállítás se ezzel szennyezés, és sokkal inkább tudhatjuk mit kapunk. A konszerneknek semmi sem elég, most a szabadkereskedelmi egyezményeket akarják lenyomni a torkunkon, ez azt jelentené hogy nem számít semmilyen törvény, bármit megtámadhatnak jogi úton, mert a haszonelvűség minden felett áll, tehát perelhető akár egy állam, vagy egy önkormányzat is ha útjába áll a kereskedelmi terveiknek, mert ez profitvesztést okoz. Minden csepp amit kivonunk a hatáskörük alól minket erősít.

Végezetül: hogy mi köze ennek a parfümök világához? Hát talán semmivel sem mutatja be olyan pontosan a multik térnyerését, mint az ipari parfümgyártás. Az első parfümleckében erről bőven van szó.

A parfümleckék első kurzusát le is zárom.

Forrás:

http://www.ng.hu/Termeszet/2004/09/Veszelyben_a_pezsmaszarvas_Aranyarban_a_pezsma

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9zsma

Pézsmaszarvas (Maschus moschiferus L.)

http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/185.html

Afrikai cibetmacska (Viverra civetta Schreb.).

http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/386.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Afrotheria

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fokf%C3%B6ldi_szirtiborz

https://hu.wikipedia.org/wiki/El%C5%91pat%C3%A1sok

https://en.wikipedia.org/wiki/Hyraceum