„Ahhoz, hogy pótolhatatlan legyen valaki, különböznie kell a többitől.” - Coco Chanel
A legmélyebbről a legmagasabbra szárnyalt, ma a világ nagy része ismeri a nevét, de azt már kevesen tudják hogy a csillogás mögött egyszerű élni akarás volt, nem ő választotta ki ezt a szerepet, csak túlélt. A csodát az jelenthette hogy a maga sallangoktól megfosztott életét vitte bele művészetébe, nők ezrei voltak hálásak neki hisz megteremtette a fűző nélküli lét társadalmi elfogadottságát, valamint letehették végre a malomkeréknyi, sokszor nehéz kilókkal megrakott hatalmas kalapokat.
Különös életét még különösebb művészete jelentette, melyben kétség kívül nyomot hagyott a ciszterci apácazárda. Miután édesanyjuk meghalt az öt testvért mindenki magára hagyta az apa, a nagyszülők, nagynénik. Így került a három lány zárdába, de sorsuk még mindig sokkal jobban alakult mit a két fiúé, hisz nekik már akkor dolgozniuk kellett, a lányok viszont tanulhattak és védett környezetben cseperedhettek fel.
Gabrielle édesanyja halálakor 12 éves volt, és többé semmiképpen sem akart tűt fogni a kezébe, végül mégis a tű repítette a világhír felé, az első öltéseket édesanyja mellett tanulta, a későbbiek az apácáktól kapott hímzési gyakorlatok voltak. Alkotói stílusát meghatározta a rend fekete-fehér egyenruhája, az egyenes vonaltervezés, a semleges színek, a keményített gallérok mind-mind az árvaházban dolgozó nővérek egyenruhájának puritán szigorúságát idézik. A Chanel divatház logóját pedig az aubazine-i apátság rózsaablakainak mintája ihlette, az összefonódó "C" betűk mellett volt valami amit szintén ott kapott a rendház kertjében, egy szimbolika mely évekre szóló tanácsot jelentett számára.
„Ha olyan dolgot akarsz birtokolni, amid soha nem volt, olyan dolgokat kell megtenned érte, amiket sosem tettél!” - Coco Chanel
A kivételes tehetség mellett rendkívül szorgalmas volt, ez is nagy szerepet játszott hatalmas divatbirodalma felépítésében, mindent a munkának rendelt alá, egy volt a szalonjaival. Együtt rezgett lélegzett élt velük, rendkívül érzékeny emberként mindent nagyon a szívére vett. Ajánlok egy könyvet, melyben a művésznő maga mesél: C. W. Gortner, Mademoiselle Chanel elmeséli az életét. A magával ragadóan személyes stílusú könyv meghökkentően plasztikusan mutatja be ki volt Gabrielle Bonheur Chanel. Ki volt az a nő aki már életében legendává vált, akinek élete tele volt tragédiával, szenvedéllyel és szépséggel.
Mikor róla írnak gyakran emelik ki hogy magányosan halt meg, ez nem feltétlenül igaz. Néhány évvel azután hogy a moulins-i Notre-Dame intézetben varrni tanultak, nővére Júlia egy kisfiúnak adott életet, majd mivel az apa nem vállalta fel inkább a halált választotta, ezért a gyermekért később Coco majdnem az életét áldozta, persze akkor már felnőtt volt és a háború viharában éltek, de tény hogy a kisfiút nem ő nevelte fel, viszont taníttatta jó iskolákban, érte ennek tizedét sem tette anno senki. Messze nem állítható róla hogy ne lettek volna családi érzései, hisz amikor csak tehette támogatta testvéreit, élete második felét pedig Andréval és annak családjával töltötte. A családdal kapcsolatban a második sérülés már felnőtt korában érte, amikor szembesült vele hogy apai nagyszülei élnek, mégsem voltak soha kíváncsiak rájuk.
Nem pusztán hírnévre és csillogásra vágyott, konkrét célja volt az önmegvalósítás, melyet mint programot hajtott végre, már a legkorábbi időktől fogva el akarta magát tartani, így lett a saját kalapszalonból butik ahol már az ő tervei alapján készült ruhákat forgalmazták. Életműve a nők önállóságának szimbóluma lett.
Képek forrása:
http://www.alux.com/things-about-coco-chanel/
Lehettek magányos napjai, de a szenvedélyes szerelem sem maradt el életéből, nem ment férjhez, mert akihez ment volna nem kérte, végig így élt a világban, ott is volt meg is, az elfogadással haláláig nem tudott mit kezdeni. Azok döfték bele a legnagyobb tőrt akiket a legjobban szeretett, mert hiába igyekezett áttöri a társadalmi normákat, két férfinek adott bizalmat, végül mindkettő magasabb osztálybeli nőt vett feleségül.
Ma van halálának évfordulója.
2017.01.10.
Illatos szép napot!
Pintér Zsófia
Illatkreátor
