Kutatásom összegzése:
A Magyar parfümvíz története érdekesebb és izgalmasabb mint vártam. Már amikor belevágtam tudtam hogy mind a receptúrának, mind az eredetnek vajmi kevés köze lehet a jelenleg közszájon forgó változatokhoz. Minya Viktória alkotása csodás, a tokaji aszu mint ötlet is, hisz méltán jellemzi országunkat, viszont nagyon messze van az eredeti parfümtől, mint az a közkeletű állítás is, hogy bármelyik Piast Erzsébethez lenne köthető ez az illat. Egyrészt az összetevők közt az egyetlen esélyes virág a rozmaringvirág, másrészt a két legelső feljegyzés, amire leginkább hivatkoznak, egy rendkívül sanyarú sorsú királynét emleget. Praevotius abban téved hogy egy szentet keres az Árpád-házi királyok leszármazottai között, Marie Meurdrac pedig az Izabella néven lovagolva tesz felelőtlen kijelentéseket, a dátumot mindketten a tévesen beazonosított királynő kilétéből veszik, pedig hogy forrásuk közös lehetett az a szövegekből egyértelműen kiderül. A két feljegyzés összefésülhető ha tudjuk hogy volt egy királynénk akit bár Izabellának hívtak a magyar udvarban felvette helyette a nagy köztiszteletnek örvendő Erzsébet nevet.
Fragonard - Eau de Hongrie parfüm
Hogy miért csúsztattak a szerzők? Talán inkább csak a saját szájízük szerint magyarázták a történetet, ma már tudjuk hogy Praevotius-nak az volt a dolga hogy az Árpád-házi szentekhez köthető jó cselekedeteket összeírja, így hát beemelte a már akkor méltán híres parfümöt is a repertoárba. (Erre utal: Rapaics Raymund: A magyarság virágai, 1932.) Marie Meurdrac következtetésében nincs történeti valóság, egy a budai várban 1652-ben íródott levelet emleget, ekkor a török hódoltság időszakát élték, legfeljebb a szultána írhatta volna, a magyar királynő pedig Gonzaga Eleonóra (1630–1686) volt, a Habsburg III. Ferdinánd német-római császár oldalán, de őt ha emlegették azt csak császárnőként tették, tehát nem csak a név nem stimmel! Marie Meurdrac csak a saját térfelét akarta erősíteni, hátha becsusszan a miénk elé egy francia parfüm, és sorol is sokat, de M. Chastrette professzor is hozzátesz még jó néhányat 2008-ban. (L'Eau de la Reine de Hongrie– Histoires de grands parfums anciens et moins anciens – M. Chastrette, Professeur émérite à l'Université Lyon 1.) Mindenesetre nem nehéz bizonyítanunk, hogy mindkét alapvető hivatkozás tévúton jár a főszereplő azonosításának tekintetében. Amúgy volt egy Izabellánk, Erdély úrnője de jó 100 évvel korábban és már ekkor sem a budai várban, életrajzára más sem húzható rá.
Anjou Izabella IV. (Kun) László feleségeként a legnehezebb sorsú királynék közé tartozik, férje a szeretőjével élt, ráadásul pogány szokások szerint, így gyermekük nem született, élete utolsó éveiben kolostorba vonult. Ez érdekes adat mert 14 évvel élte túl férjét és mégsem házasodott újra, nagyobb valószínűséggel kérhették feleségül idősebb korában mint a Piast Erzsébeteket. Tény hogy nem élt túl sokáig (40-43 év), de a 72 év kiugróan magas kor volt abban a korban, ez senkire sem illik csak az első Piast Erzsébetre. Lehet fordítási hiba is, illetve érdekes egyezés hogy 1272 körül Izabella már élhetett a budai várban is, azt például tudjuk hogy 1285-ben a tatárok elől Budára menekült. Tehát egyetlen adatunk van ami nem stimmel, az összes többi megfelel a legendáknak.
Végezetül: mindkét feljegyzés kulcsfontosságú nekünk hisz legalábbis igazolja hogy, valós történetről van szó, van egy ősforrásunk ami keringett Európában, és most talán sikerül az ellentmondásokra is magyarázatot adnom.
Több évszázadon át a kor előkelőségei közt a Magyar víz, más néven Királynévíz, franciául, Eau á la Reine de Hongrie volt a legdivatosabb parfüm.
A történeti hűség tekintetében rendkívüli a zűrzavar, komoly külföldi kutatók állítják határozottan hogy Erzsébet magyar királyné 1370-ben nem élt, pedig de, pont akkor élt az a hölgy akihez a későbbi források hozzáidomították a történetet, de a vitának nincs értelme, mert épp annak bizonyítékára bukkantam rá, hogy egy senki által meg nem nevezett királynénk lesz végül a befutó.
Először is leszögezném hogy ahány forrás annyi első receptúra, néhányat jelölök, a többit a felhasznált irodalomban megtalálod, ez vonatkozik főhősnőnkre is, hisz több lehetséges Erzsébet királynénk van:
Lehetséges főhősnőink:
1. Łokietek (Piast) Erzsébet magyar királyné (1305-1380) Károly Róbert felesége.
2. Kotromanić Erzsébet (Kotromanics) Erzsébet (1339 vagy 1340 – 1387 körül) Nagy Lajos felesége.
Anyai ágon mindkét királyné a lengyel királyi házból a Piast- házból származott, ezért gyakran nevezik is így akár mindkettőjüket. Bár a legenda egyes elemei nem illenek bele az egyikőjük életútjába sem.
3. Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (1207-1231) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya (úgy bizony a Bánk Bán királynője). Talán nem helyes feltételezés, mert korábban élt, mint azt a legenda mondja, továbbá nem is volt igazi királyné, de lehetett lánya, Zsófia brabanti hercegnétől született unokája Erzsébet is. Vagy akár Árpád-házi Boldog Erzsébet (1255 körül – 1313 után), vagy Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (Buda, 1292-1338) magyar királyi hercegnő, domonkos apáca. III. András magyar király és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leánya, az Árpád-ház utolsó sarja férfiágon.
4. Utolsóként említem a szerintem legvalószínűbbet: Anjou Izabella, más néven Erzsébet (olaszul Isabella d'Angiò) (1261 vagy 1264 – 1304) Anjou királyi hercegnő, magyar királyné, IV. László felesége. Eredeti neve Izabella volt, melyet a magyar udvarban a magyarosabb Erzsébetre cserélt fel.
E két utolsó Erzsébet királyné története keveredhetett össze a fennmaradt legendában a két Piast Erzsébettel, a cikk végén elméletemről részletesen írok.
Mindenesetre a tény hogy már 1370 környékén megjelent a királynévíz a legenda szerint Magyarországon kívül is - amikor V. Károly francia király vásárolt magának belőle - azt mutatja hogy keletkezése korábbra tehető mint az Anjou királyok feleségei. (John George Hoyer szerint a receptúrát Erzsébet királyné saját kezével írta, és még mindig őrzik a bécsi császári könyvtárban, de sajnos nem lehet tudni hogy melyik fiókban keressék. Az utókor inkább ad hitelt Hoyernek mint nem, hiszen az évszázadok folyamán többen is látták a receptúrát.)
A legenda szerint a királynét köszvény kínozta, az első üveg rozmaring párlat ennek enyhítésére készült. A szert egyrészt fájó csontjaiba dörzsölte, másrészt az arcát mosta vele, valamint naponta egy pohárkával fogyasztott is belőle. Állítólag egész életében használta, és ez segített megőrizni a vonzerejét és egészségét, még idős korában is. De a parfüm eredetét több romantikus történet is övezi, egy másik legenda szerint a királynak annyira tetszett a királyné illata, hogy végül ezért kérte meg a kezét.
A királynévíz évszázadokon át ismert volt egész Európa területén egészen a 18. századig, a kölnivíz megjelenéséig töretlen népszerűségnek örvendett. Éppen ezért az évszázadok során rendkívül sok típusával találkoztunk, minden valószínűség szerint a korábban gyógyászati célú párlatot, később kezdték el parfümként használni. Nehéz szétbontani az egymásra rakódott rétegeket, de a többféle típusra mutathat az is hogy első említései között megtaláljuk a Magyar hölgy vize elnevezést is, tulajdonképpen a reumára, köszvényre való párlatot a népi gyógyászat is használta, hiszen ismert gyógynövényekről volt szó. Minden bizonnyal ez lehetett az amit a királynék belsőleg is fogyaszthattak, viszont a parfüm amit V. Károly vásárolt már inkább a több összetevős frissítő virágos-citrusos-mentás változatot valószínűsíti.
Hozzátenném hogy kutatásaim alapján elhanyagoltak egy fontos tényezőt: nem pusztán rozmaringról hanem konkrétan ennek virágáról van szó, ami jelentős különbség tekintve hogy a rozmaring hagyományos felhasználási formája a fiatal hajtásokból nyeri alapanyagát, a virág felhasználása minden de nem szokványos, tehát rendhagyó és különleges receptúráról van szó amit jócskán félreértelmeztek eddig, mindjárt igazolom is:
„A királynévíz – más növényi olajokhoz hasonlóan – nem csak illatosításra volt alkalmas, hanem a gyógyászatban mint orvosságot is használták. Az akkori orvosi receptek mind szájon át, mind külsőleg történő alkalmazását (mosakodás) javasolták. A legősibb recept szerint úgy készült, hogy friss rozmaringot (és valószínűleg kakukkfüvet) borpárlatban desztilláltak. Későbbi változatokba már levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz (boldog asszony mentája), narancsolaj és citrom is került.
Az első értékes leírás Nicholas Culpeper gyógyszerészkönyve (1683) nyomán maradt az utókorra.
A királynévíz számos mesében feltűnik, mint pl. a Grimm fivérek Csipkerózsikájában, amikor a királylányt mély álomba zuhanásából királynévízzel próbálják felébreszteni sikertelenül.”(Wikipédia)
„A királynévíz vagy magyar víz (franciául: eau de Hongrie vagy eau de la Reine de Hongrie) volt az első európai alkohol bázisú parfüm és orvosság. Megjelenése a 14. század végéhez köthető. A legenda szerint a parfüm Erzsébet magyar királyné parancsára készült el. A recept dokumentálása a 17. század közepére tehető, így az összetevők és azok aránya az évszázadok alatt elhomályosodott. A kérdéses királyné Piast Erzsébet (1305-1380) lehetett, bár a legenda egyes elemei nem illenek bele az ő életútjába. Elképzelhető, hogy az 1346-50 között dúló nagy bubópestis-járvány idején állították össze először, talán a füvesasszonyok tapasztalatait is felhasználva.”(Wikipédia)
Említett recepttel kapcsolatban eddig egy hivatkozást találtam: Nicholas Culpeper, The English Physician, 1657.
A recept első nyilvános dokumentálása 1666-ban Hannoverben történt meg, Joannes Praevotius, páduai orvostanár munkájában: „R. Aqua vitae quater passate part. 3. Summitatum et florum Rosmarini part. 2.” Magyarul: rozmaringszesz, előállítva két rész rozmaringból és három rész alkoholból.
Beckmann is idézi a szöveget John Prevot-tól (a fenti orvostanárról lehet szó) (d. 1631), megjelent 1656-ban (Selectiora Remedia multiplici usu comprobata, quae többek secreta medica jure recenseas).
"For the gout in the hands and the feet. As the wonderful virtue of the remedy given below has been confirmed to me by the cases of many, I shall relate by what good fortune I happened to meet with it. In the year 1606 I saw among the books of Francis Podacather, of a noble Cyprian family . . ., a very old breviary, which . . . he said . . . had been presented by St. Elizabeth, queen of Hungary, to some of his ancestors. . . . In the beginning of the book he showed me a remedy for the gout written in the queen's own hand, in the following words, which I copied:--
'I Elizabeth, queen of Hungary, being very infirm and much troubled with the gout in the seventy-second year of my age, used for a year this receipt given to me by an ancient hermit who I never saw before nor since; and was not only cured, but recovered my strength, and appeared to all so remarkably beautiful that the king of Poland asked me in marriage, he being a windower and I a widow. I however refused him for the love of my Lord Jesus Chrsit, from one of whose angels I believe I recieved the remedy. The receipt is as follows:
Take of aqua vitae, four times distilled, three parts, and of the tops and flowers of rosemary two parts; put these together in a close vessel, let them stand in a gentle heat fifty hours, and then distil them. Take one dram of this in the morning once every week, either in your food or drink, and let your face and diseased limb be washed with it every morning.
It renovates the strength, brightens the spirits, purifies the marrow and nerves, restores and preserves the sight, and prolongs life.'"
http://www.gallowglass.org/jadwiga/herbs/hungarywater.html
Ezt a forrást használták leginkább a később fordítók, a lenti idézett is.
Az Oxford English Dictionary, online verzió a következő találatokat adja a „Hungary water” szócikkre:
„1698 VANBRUGH Prov. Wife V. vi, Your bottle of Hungary water to your lady. 1706 PHILLIPS (ed. Kersey), Queen of Hungry Water, a Spirit of Wine fill'd with the more essential part of Rosemary-flowers. 1727-41 CHAMBERS Cycl.,Hungary Water,..a distilled water, denominated from a queen of Hungary, for whose use it was first prepared;..made of rosemary flowers infused in rectified spirit of wine, and thus distilled.”
Tehát látható hogy itt már a legelső említésekben a rozmaring virágát hangsúlyozzák mint alapanyagot!
Erzsébet királynő kiléte:
Az az idős királynő aki a Praevotius szerint a Magyar parfümvíz meggyógyított nem Árpád-házi Szent Erzsébet lehetett hanem Anjou Izabella (Erzsébet) magyar királyné.
„Ennek a víznek különös története van. Praevotius azt írja, hogy ezt a receptet egy breviáriumban olvasta, amely a Ciprus-szigetéről származó Podacatro nemesi család egyik tagjának, Ferencnek volt tulajdona, kinek könyvei között 1606-ban látta meg az ügyes páduai orvos. A breviárumba a receptet saját kezűleg írta „Sancta Elisabetha, Hungariae olim Regina”, aki maga is csodálatos úton jutott hozzá. „Én Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőig éldegélnék, amelyre engem egy remete tanított volt, akit sem előbb sem utóbb soha többé nem láttam, csakhamar javulásomat éreztem, annyira, hogy minden tetemeimben megvidultam s mintegy egészen megifjodtam, arcomban megszépültem, úgyhogy még a lengyel király is megkéretett feleségül, midőn mindketten özvegységben élnénk, de ezt cselekednem az én uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, akinek angyalától, úgy hiszem, kaptam ezt az orvosságot.”
(Sajnos történeti háttér nem nagyon támasztja alá a fenti történetet, hiszen Károly Róbert 3. felesége ért meg szép kort, így egyedül ő lehetett Praevotius Erzsébet királynéja – de a lengyel király nem kérhette meg a megfiatalodott Erzsébet kezét, mert akkor éppen saját fia, nagy Lajos ült a lengyel trónon is – írja Rapaics Raymund: A magyarság virágaiban (1932. Nagyon valószínű, hogy Szent Erzsébet nevét és csodatételeit használta reklámfogásként.)
Ez tehát a cáfolat ami bevezetőmben is szerepel, főszereplőnk nem lehet Árpád-házi szent Erzsébet, de rámutat arra hogy egy szent életű királynéról lehet szó.
Íme a másik forrásunk:
Meurdrac, Marie La chymie charitable et facile, en faveur des dames. 1666. CNRS Editions, 1999.
M. Chastrette
Professeur émérite à l'Université Lyon 1
« L'Eau de la Reine de Hongrie (1370)
L'Eau de la Reine de Hongrie est la première eau parfumée, c'est à dire le premier alcoolat, utilisé d'abord comme médicament mais aussi comme parfum. A base de fleurs de romarin, elle se complique progressivement en incorporant d'autres plantes. La date de 1370, généralement retenue pour la première apparition de cette eau, est discutable. En effet, si l'on en croit Marie Meurdrac, la Reine de Hongrie qui lui a donné son nom n'est pas celle qui régnait en 1370, mais Dona Isabelle qui régnait en 1652. Marie Meurdrac [1] écrit en effet : « En la Cité de Budes au Royaume de Hongrie, du douzième d'Octobre mil six cent cinquante deux, se trouva écrite la présente recette dans les Heures de la Sérénissime Isabelle, Reine dudit Royaume.
« Moi Dona Isabelle Reine de Hongrie, étant âgée de soixante et douze ans, fort infirme et goutteuse, ayant usé un an entier de la suivante recette, que me donna un ermite que je n'avais jamais vu…… laquelle fit tant d’effet en mon endroit, qu’en même temps je guéris et recouvrai mes forces ; en sorte que paraissant belle à chacun, le Roi de Pologne me voulut épouser : ce que je refusai …… »
http://www.udppc.asso.fr/paris2007/docactes/2007/92_05032008102508.doc
Történelmi tények:
Magyarországon 1652-ben Gonzaga Eleonóra (1630–1686) magyar királyné uralkodott III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király feleségeként. 1651–1657 között királyné és 56 évesen halt meg. Házasságuk előtt három évig üres volt a császárnői trón, mert 1649-ben a császár második felesége Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina belehal a szülésben. Mind Marie Meurdrac 1666-ban, mind az őt idéző M. Chastrette - a Lioni Egyetem professzora - 2008-ban tévedett.
A német-római császár feleségét még csak véletlenül sem nevezik egyszerűen magyar királynénak, bármilyen forrásról is legyen szó.
Budán még 1686-ig a török az úr, lévén ez a hódoltság időszaka, innen nem írhatott levelet magyar királyné.
Van ugyan egy Izabellánk, János Zsigmond édesanyja, élt 1519-1559 közt, magyar királyné 1539–1559 közt és erdélyi kormányzó 1556-1559 közt, Budán nem sűrűn tartózkodhatott.
Viszont mint a bevezetőben is írtam, nem véletlen és senki sem keverte össze a neveket, Anjou Izabella (Erzsébet) magyar királyné személyében értelmet kap az első két forrásban szereplő más királynőnév, ez talán a legerősebb érv lehet mellette, valamint életrajzi adatok is megfelelnek.
Mivel a Királynévíz egészen a kölni 18. századi elterjedéséig töretlen népszerűségnek örvendett igazán érdemes foglalkoznunk vele, hiszen akárhonnan nézzük is egy hungarikumról van szó.
A királynévizet az első világháború végéig az olejkároknak nevezett magyar vándor árusok értékesítették. (Nagyon sok forrás azt emlegeti hogy a cigányok állítólag királyi terjesztési joggal vitték szerte Európában, de ennek valós nyoma nincsen.) Ők terjesztették a másik méltatlanul elfeledett, hazánknak köszönhető illóolajokból készült gyógyhatású szert, a balsamum hungaricum-ot is. Ezt többek között a tátrai törpefenyőből készítették és sikerrel használták pl. bőrbetegségek vagy fogfájás kezelésére.
A királynévíz számos mesében feltűnik, mint pl. a Grimm fivérek Csipkerózsikájában, amikor a királylányt mély álomba zuhanásából királynévízzel próbálják felébreszteni sikertelenül.
Érdekesség, hogy Versailles-ben létezik egy Ozmotéka – egyfajta parfümmúzeum –, ahol még őrzik az eredeti, XIV. századi illatot, természetesen újrakeverve. Ebben a múzeumban időrendi sorrendben tárolják az illatokat, és az első között szerepel a magyar királyné vize.
Aki ma szeretne venni Eau de Hongrie parfümöt, keresse Párizsban a Fragonard ház termékei között. Igaz, csak férfi illatban árulják. :)
Itt található több receptúra fordítása is:
http://costumecon.blogspot.hu/2014/08/csinald-magad-reneszansz-parfum.html
Források:
L'Eau de la Reine de Hongrie– Histoires de grands parfums anciens et moins anciens – M. Chastrette, Professeur émérite à l'Université Lyon 1. (franciául) http://www.udppc.asso.fr/paris2007/docactes/2007/92_05032008102508.doc
Meurdrac M. La chymie charitable et facile, en faveur des dames.1666. CNRS Editions, 1999.
http://www.gallowglass.org/jadwiga/herbs/hungarywater.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gonzaga_Eleon%C3%B3ra_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9_(1630%E2%80%931686)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyn%C3%A9v%C3%ADz
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet
https://hu.wikipedia.org/wiki/Anjou_Izabella_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9
https://hu.wikipedia.org/wiki/Piast_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jagell%C3%B3_Izabella_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kotromani%C4%87_Erzs%C3%A9bet
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyn%C3%A9v%C3%ADz
http://www.btm.hu/old/varmuzeum/allando/palota/palota.htm
http://palinkaust.hu/palinka-blog/parfum-keszites/parfumok-tortenelme
http://www.museesdegrasse.com/
http://www.persee.fr/doc/pharm_0995-838x_1918_num_6_19_1309
https://fr.wikipedia.org/wiki/Eau_de_Hongrie
