Kedves Olvasóim!

Sokszor korholom magam mert hogy annyi érdekes információval találkozom, mégsem írok róla, időhiány vagy az ihletettség hiánya...? Nem tudom, de eldöntöttem mostantól jóval aktívabb leszek, először is azt szeretném megosztani, ami a a szívem csücskében van, a személyre szabott parfümkészítés egy csodás utázás... mindkettőnknek(!)... mert nincs két ugyanolyan ember és nincs két ugyanolyan út...  

Erről írni csak úgy nem lehet, viszont amikor lehet akkor egyszerűen kell is, mert a szavak ha belémragadnak attól szomorú leszek. Így született a lenti irományom is, az érzések amiket átéltem ajándéknak gondolom, hogy mennyire tudtam ezt átadni... hát azt mindenki döntse el maga...  :) 

Íme a bejegyzés ami a facebookon megjelent:

Kedves Olvasóim!

Ma ismét nagyon boldog és eredményes napon volt!

Sikerült csodás parfümöt alkotni egy hölgynek!

A személyre szabott illat létrejötte mindig csoda, de néha valahogy úgy sikerül hogy még én is elcsodálkozom… :) Ilyenkor mondom hogy elértük a szinkonicitást, az események látszólag véletlenszerű, ám meghökkentő találkozását, amikor az ember csak áll és néz. Majd az első döbbenet után jön az öröm, hogy bár nem értem, mert sem az  idő – midőn kronológiába helyezzük - sem a tér nem ad fogódzkodót arra, hogy ilyen egybeesések egyáltalán lehetségesek. Mégis  minden porcikám örül annak amibe csöppentünk, és hajlamos vagyok hinni  C. G. Jung pszichológusnak, mert szerinte a szinkronicitás oka az emberi tudatban gyökerezik, mellyel a teljes univerzummal kapcsolatban áll, és az élet fontos pillanataiban - leggyakrabban a lelki fejlődés fordulópontjainál - a kollektív tudattalan mintái jelentőségteljes egybeesés formájában nyilvánulnak meg itt, azaz jelen világunkban.

Különös a sajátosság ahogyan ezen egybeesések mindenképpen megragadják figyelmünket, majd hogy véletlennek könyveljük-e el, vagy az üzenetet megértve elgondolkodunk róla, az már habitusunk és épp adott lelki állapotunk függvénye. Számomra ez egy áramlás, ami ha akarom elsodor, messzi tájakra, illatalkotóim létrejöttének helyére, látom magam előtt ahogy keringenek körülöttem az íriszek, rózsák, szegfűk, sorban az összes virág majd a bársonyos champaca egyszer csak kiválik és a kezembe hullik - igen ő lesz az - ujjongok fel, magasztos érzés, eggyé válunk és egy pillanatra a nagy egész egy apró részének érezhetem magam.

Úgy történt hogy jött egy hölgy aki épp olyan parfümre vágyott mint én, elképzelhető milyen elképesztő hatással volt ez rám… :)

Azért persze a folyamat végére kissé mássá alakult, tekintettel arra hogy a csupa lágy púderesség, a hófehér virágcsokorból kiváló champaca, borónia és gardénia tánca túl könnyű lett volna a hölgynek, mert Ő hódítani akart, a lényéből fakadó elfogadást kiegészíteni egy elvárás láncolattal, mert igen ezt is tanulni kell, hogy néha képesek legyünk nemet mondani. Így a szívjegybe bekerült a jázmin, a fejjegybe pedig a friss zöldek helyett mélyebb, határozottabb tónushoz nyúltunk, az ibolyalevél mellé néhány csepp cassis, határozott antré, majd némi szicíliai citrommal és yuzuval emeltük. Semmi negédesség, fölösleges kacérság, csak határozott tartás, biztos tudása annak mire vágyunk és mi kell ahhoz hogy elérjük. Mert a válaszok bennünk vannak, és először azt kell tudnunk valóban bízunk-e magunkban… Ha itt megerősödtünk, tehát a belső szilárd akkor már kiléphetünk vágyainkkal a világ elé… mert ekkor van a legtöbb esély arra hogy valóban sikerünk lesz. A fehér virágok nemcsak esküvői parfümökbe és hamvas leánykáknak valók, néha képesek segíteni a nőiesség egy olyan fokát megélni amiben szabadon kiteljesedhetünk, amiben átölelhetjük a világot, benne magunkat, kedvesünket, családunkat, majd minden élőt és élettelent.

Bizony így van, az illatok sok mindent adhatnak nekünk, energiát, erőt, bátorságot, határozottságot, békét, hálát, melegséget, vágyat, mindezt belefogalmaztam ebbe a parfümbe, és Melinda azt veszik ki belőle magának amire éppen szüksége van. :)

Ezt nevezem én a természetes alkotók varázslatának, mert bárhogy is igyekeznék ezt a varázst, csak velük tudom elérni, szintetikussal nem lehet.

Mikor egymás után vesszük sorra az illatokat, látom az arckifejezést, a testtartás, a szemekben tükröződő érzéseket, tehát minden információt  magamba szívok, nem csak a verbális közlést veszem alapul. Így közelebb jutott annak megértéshez melyek azok az illatok amik most kellenek, amikre éppen szükség van, mert a testünk jelez, valahonnan tudjuk, ráérzünk arra mi a jó nekünk, ez próbálom én lefordítani, majd az illat nyelvén megjeleníteni.

És hogy mikor válik egy illat „valódi” parfümmé? Akkor amikor  már én magam sem ismerném fel az alkotóit, amikor megvan a "wáohh" élmény, amikor már csak a szinergiákból tudok visszakövetkeztetni arra a kivételes játékra amit az illatok egymással tesznek. Mert egy parfümnél mindig minden ezen múlik, azon hogy milyen kapcsolatot tudnak egymással kialakítani az összetevői.

 Illatos boldog napot!

Ui: a kép nem Melinda parfümje, azt nem oszthatom meg, de nagyon hasonlít a Vintage púder parfümömhöz a színe, így ennek a képét tettem fel.

Információk a képzésekről a következő lapon: http://elixirparfum.hu/index.php/workshop.html
További információk: Rólam http://elixirparfum.hu/index.php/rolam.html
és Kollekcióm http://elixirparfum.hu/index.php/kollekciom.html
További információk a felhasznált alapanyagokról: http://elixirparfum.hu/index.php/alapanyagok.html

Illatos szép napot!
Pintér Zsófia
Illatkreátor
http://elixirparfum.hu/
https://elixirsajatkezzel.blogspot.hu/
https://www.facebook.com/KezmuvesParfum/